ARGENTN KZTRSASG
Repblica Argentina
Dl-Amerika dlkeleti rszn fekszik, terlete szak-dli irnyban a Baktrtõtõl a Tûzfldig terjed. Keleti hatra az Atlanti-cen. Szomszdos orszgai: Chile, Bolvia, Paraguay, Brazlia s Urugay.
Terlete: 2.766.899 km2 Lakossg: 31.929.000 fõ Hivatalos nyelv: spanyol Pnznem: Peso
ghajlat: szakon szubtrpusi, a pampkon mrskelt, Patagniban szlsõsgesen kontinentlis, az Andok keleti lejtõin csapadkszegny hegyvidki. Legmagasabb hegycscs: Aconcagua 6959 m
Gazdasgi let: ipari-agrr orszg
A XVI.szzad elejn fedeztk fel s gyarmatostottk a spanyolok. 1816-ban kiltottk ki a fggetlensgt. A XIX. szzad msodik felben gazdasgilag fellendlt, s az eurpai kivndorlk egyik legnagyobb befogad orszgv vlt. A lakossg 97%-a eurpai eredetû (fõleg olasz, nmet, spanyol de tbb tzezerre tehetõ a magyarok szma is). 1943-ban katonai puccsal kerlt hatalomra Juan Domingo Pern, akit 1946-ban kztrsasgi elnkk kiltottak ki. 1955-ben szintn katonai puccs buktatta meg Pern diktatrjt.
llamforma: szvetsgi kztrsasg Kzigazgatsi beoszts: 22 tartomny (provncia), 1 szvetsgi kerlet (distrito federal), 1 terlet (territorio). Fõvrosa: Buenos Aires 2.924.000 fõ (11.126.000 az elõvrosokkal egytt) |